A szőlőtermesztés kezdetleges változata egészen időszámításunk előtt 6000-ig vezethető vissza. Ekkoriban még a ligeti szőlő nemesebb verzióit ültették el, és ezzel párhuzamosan megjelentek az első préseléshez alkalmazható eszközök is. A szőlő először időszámításunk előtt 800-ban került Európába, mikor a görögök meghonosították Dél-Itáliában. Magyarország területén először a 300-as évek folyamán került sor a szőlőtermesztésre a Dunántúlon, legfőképpen a Balatoni-felvidék térségében. A szőlőtermesztésnek két verziója honos hazánkban: a síkvidéki homok és a kötött talajú dombvidék területén alkalmazott módszer.
A szőlő támrendszernek mind a két térségben fontos szerepe van a szőlőtermesztésben. Mivel a legtöbb szőlőfajtának kiterjedt, vékony gyökérzete, és fás, ugyanakkor gyenge szára van, így a növény nem képes megtartani a saját súlyát. Amíg nem alkalmaztak szőlő támrendszert, addig a szőlő a földön futott. Az első megfigyeléseket a szőlő támrendszerrel kapcsolatban akkor tették a termesztők, mikor feltűnt számukra, hogy a növény minden függőleges felületre megkapaszkodott, és az ott termett gyümölcs sokkal egészségesebb, lédúsabb és ízletesebb volt. Innentől kezdve elterjedt a szőlő támrendszer alkalmazása, melyhez eleinte fa cölöpöket alkalmaztak, majd a kor előrehaladtával egyre specifikusabb kialakításokat.
A szőlőtermesztés hazánkban két térségre osztható fel. Mind a homokos talajban, mind a kötött talajú dombvidéken fontos a szőlő támrendszer alkalmazása. Az előbbinél a szél a legfőbb veszélyforrás, míg az utóbbinál maga a talajszerkezet. Ahhoz, hogy a szőlő megfelelően tudjon fejlődni, és ideális termést hozzon, elengedhetetlen, hogy modern, környezettudatos szőlő támrendszert alkalmazzunk. Ha Ön is a tökéletes termékeket keresi, látogasson el honlapunkra, a www.bi-bor.hu-ra, és tekintse meg kínálatunkat! Kérdés esetén állunk rendelkezésére elérhetőségeinken, akár telefonon, a 06-30/663-7382-es számon, vagy e-mailben az info@bi-bor.hu címen.